2010. október 30.

A válás

... avagy honfitársaimtól ments meg Uram... (folytatás)

A cégalapítás követően próbáltuk behajtani a cégen az általuk megígért dolgokat. Lakás keresés, iskola, stb.
Eredetileg úgy szólt az egyezség, hogy mivel az első évben semmilyen/vagy igen csekély könyvelési tételünk lesz, ezért az e címen kifizetett díjuk fejében ők segítenek a mindennapi életünk beindításában.

Nos, ha rájuk vártunk volna, akkor még mindig nem lenne se lakás, se iskola.
Már akkor sem értettem igazán, hogy lehetnek emberek ennyire tuskók.
Szokták mondani, nagy az Isten állatkertje.

Teltek, múltak a hónapok, és azt vettük észre, hogy már a céges ügyek intézése is nehézkes, nem lehet utolérni őket, stb.
Így arra az elhatározásra jutottunk, hogy megszakítjuk velük a kapcsolatot, és keresünk másik céget, aki a dolgainkat intézi, könyvel.

Mikor jelezem feléjük ebbéli szándékomat, nem mondhatnám, hogy örültek.
Nem hiszem, hogy gondoltak rá, hogy ez bekövetkezhet.
Persze, nem tetszésüknek hangot is adtak, már- már egy nagycsoportos óvodás szintjén duzzogtak.
Sőt, mindenféle apróságot felszámítva még plusz díjat követeltek.
Íme néhány példa:
02.02.2010 / 17.10-17.30 - Telefonhívás x ügyben / végezte Gipsz Jakab
03.04.2010/  08.50-09.35 - Postabontás, majd szkennelés e-mail-ben / végezte XY.

És sorolhatnám. Az időintervallum pedig felszorozva egy normával, ami után már láttam, hogy egy levél kibontása (mondjuk nem értem mi tartott 45 percig), mibe fájt nekem.

Mire tudatosult bennük, hogy több pénzt nem tudnak lehúzni, az is kiderült, hogy az előző évi könyvelést még be sem adták, holott annak már fél éve lejárt a határideje.
Itt annyit meg kell jegyezzek, hogy van lehetőség a halasztásra, kérelem alapján, amit megtettek.
Csak épp bennünket felejtettek el erről értesíteni, annak ellenére, hogy a könyvelési díj rendezve volt.
Ennyit a korrektségről.
Ekkor ajánlottam, hogy vagy haladéktalanul beadják, vagy visszafizetik a díjat.
Ezek után már csak egy gyenge kísérletük volt felénk, de már csak a titkárnő előadásában. Mégpedig, hogy én mint cégvezető írjam alá a bevallást, holott akkor még ők biztosították (pénzért azt is természetesen).

Mivel már nem voltak hajlandóak szóba állni velünk, ezért a titkárnőn keresztül üzentünk nekik,  hogy felejtsék el, így aztán nagy duzzogva elintézték.
Mi bejelentettük az új székhelyet, az új cégvezetőt és kerestünk egy másik könyvelőt.

A tisztánlátás kedvéért: amikor a cég alapító okirata elkészült, még nem volt bejelentett lakhelyünk, a svájci cégtörvény értelmében képviselő csak az lehet (külföldi is), akinek van Svájcban bejelentett lakóhelye.
Ezért kellett igénybe venni a cég ügyvezető és székhely szolgáltatását is.
Persze nem kis pénzért.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése