2013. november 5.

Hm...

Ma csak egy nyúlfarknyi (nem a bloghoz tartozó) bejegyzéssel terhellek benneteket, de a legutóbbi cikk kapcsán több bejegyzés is született, ami mellett nem tudok, nem akarok elmenni szó nélkül.

Minap egy blogger társam írt negatív hangú bejegyzést, miszerint méltatlanul céltáblája lett egyeseknek. Nem is értettem, hisz egy kedves, családias hangulatú blogról van szó. Fel nem tudtam fogni, hogy mibe lehet egyáltalán belekötni...
Ma már tudom.

Bár eddig is cenzúrázva voltak a megjegyzések (a jóváhagyásom kellett a megjelenéshez), egyetlen olyat sem kaptam, amit ne tettem volna ki. Már-már elgondolkodtam rajta, hogy beállítom a szabad kommentelést, de meggondoltam magam.
No, nem azért, mert érzékeny a lelkem, engem nehéz megbántani. :)
Pláne úgy, hogy nem tudom ki ül a gép túloldalán, vagy épp pontosan tudom.

Még nagyon fiatal voltam, az első munkahelyemen dolgoztam, amikor egy idősebb munkatársam valamilyen sértő megjegyzést tett rám. Nem éreztem jogosnak és elmondtam egy másik, nyugdíj előtt álló kollégámnak.
Ő akkor csak annyit mondott:" Ne azt nézd, hogy mit mondott, hanem azt, hogy ki mondta!"
Ezt akkor hallottam először, de a mai napig eszembe jut. Most is. (Köszi Terike!)

Ellenben azt zokon veszem, ha a családomat és azokat az olvasókat éri "támadás", akik ilyen-olyan okoktól vezérelve olvasnak. Őket szeretném megkímélni az epés bejegyzéstől, úgy gondolom erre ők nem kíváncsiak.
Egyébként, azt mint érdekesség jegyzem meg: a "birka" szellem itt is működik. :) Egy valaki írt valamit és egyből vérszemet kapott a többi is...
:D

Uraim, Hölgyeim! Ez volt az utolsó lehetőség.
Ha egy privát blogot akartok bepiszkítani, akkor keressetek másikat magatoknak!
Illetve, jobb ötletem is van: csináljatok egyet magatoknak és ott lehet alpári módon fikázni egymást. Sok szerencsét!

Kedves Olvasóim!
Természetesen minden normális hangnemben íródott megjegyzést, jobbító szándékú kritikát szívesen fogadok a jövőben is. Ahogy a bevezetőben írtam, hogy amit lejegyzek, azok a mi "igazságaink". Nem feltétlen állják meg a helyüket minden körülmények között, mindenkire vonatkozóan. Egy kiindulási vagy tájékozódási alapnak tekinthetőek.
Éppen ezért kérem, ha más a tapasztalatotok, vagy időközben megváltozott egy jogszabály, azt írjátok meg okulásul.

Úgy gondolom, hogy az általam megfogalmazott kritikák, amit mindkét országra vonatkozóan fogalmaztam meg, nem voltak sértőek, igyekeztem mindig tárgyilagos maradni.

A fehánytorgatott dolgokhoz annyit tennék hozzá:
- én soha, sehol nem állítottam, hogy jól beszélek németül. Ezt mindenhol, minden körülmények között vállalom. És?
:)

A magyar helyesírásról: elismerem itt-ott megkopott, többször tagolom a mondatot, mint kéne, "mellékalapálok", itt-ott becsúszik egy-egy betű. Sőt, az is előfordul, hogy egybe vagy épp külön írok le egy szót.
So, sorry.
Ez nem egy Kazinczy versenyre szánt esszé.
Legtöbb esetben telefonról pötyögök (szemüveg nélkül jó, ha a betűket eltalálom), vagy épp kutyafuttában írok valamit.
Azt sem ígérem, hogy a jövőben ez a tendencia javulni fog, mert egyre kevesebb az időm.
Ellenben az írást nem akarom befejezni.
Kérlek benneteket, nézzétek el ezt egy "lepukkant" magyarnak.

:D
Szebb napokat nektek.
Most itthon leledzem, egész nap ömlik az eső.




5 megjegyzés:

  1. Szia! A HA oldalrol "ismerhetsz", igy talan csak felig ismeretlenul batoritalak, hogy ne foglalkozz ezekkel az emberekkel es folytasd a blogodat, ahogy eddig is volt. En szivesen olvasom a bejegyzeseidet, sok olyan temat erintesz, ami szamomra is erdekes. Nyilvan nem mindig egyezik a velemenyunk, de ezzel nincs is baj. Viszont ettol meg ez egy ertekes blog, es ha Te is oromod leled benne, akkor meg csak meg jobb. En olvasoi oldalrol mindenesetre szeretek ezen az oldalon minden heten par percet eltolteni.

    Szoval, csak igy tovabb! :-)

    VálaszTörlés
  2. szia!
    Persze, hogy emlékszem rád. :)
    Köszönöm a bíztatást.

    Nem kell mindenben egyetérteni, hisz akkor mindannyian robot módjára működnénk.
    Nekem a stílussal van problémám. Jellemzően a HÁ-n is.
    Lehet vitatkozni, véleményeket ütköztetni, de attól még nem kell kibújni emberi mivoltunkból.
    Sajnos, ez egyre kevébé működik személyeskedés nélkül.
    :(

    VálaszTörlés
  3. Nekem óriási problémám van a tisztelet nélkül érkező kommentekkel, mert ugyanazt meg lehetne fogalmazni normális hangnemben is. Le lehet írni szépen is, ha valamit rosszul ír vagy tud az ember, és akkor én a magam részéről megköszönöm a kiigazítást (megjegyzem, te is!). De nemcsak a saját blogomon nem szeretem ezeket a hozzászólásokat, más blogján is nagyon zavarnak.
    Ha valaki csak azért jön a blogomra, hogy hibát keressen, félremagyarázza, amit írtam, azt én nem tűröm meg, meg szeretném megőrizni a blogom családias jellegét.
    Teljesen egyetértek az írásoddal, lehet más véleményt is írni, de a megfelelő hangnemben. Emberek vagyunk, nem gondolkozunk egyformán, ez természetes...Jó kis beszélgetés is kialakulhatna az ilyen kommentek kapcsán, ha mindkét fél elfogadná a másik álláspontját is.
    Az én blogomat sem használhatja senki küzdőtérnek, nem élheti ki ott az agresszióját...ha fröcsögni akar, menjen másik felületre.
    Az írást meg folytasd, mert különben megfosztanál engem és sokakat egy jó kis olvasgatástól :-)

    VálaszTörlés
  4. Időközben persze erre az írásra is érkezett epés megjegyzés a "csordából", amit ígéretemhez híven már nem teszek ki.

    Innen üzenem az írónak, hogy tudjuk, mindenki hülye, csak ő a helikopter.
    Javaslom megnézni, sok-sok szeretettel az alábbi oldalt.
    http://hu.wikipedia.org/wiki/Kazinczy_Ferenc
    :)

    VálaszTörlés
  5. Szia svájci "tilmir" sapka,
    pár napot én sem jártam erre, és tessék mit hallok/látok... Ha megyek horgászni megmondod kik azok az idióták? Ígérem szét lesz rúgva a se..ük !!
    "Megvédünk" jeligére a kiadóba, ill. a cenzor elé....

    VálaszTörlés