2015. január 31.

Macskák

Néha szóba hozom két kedvencemet.
Most kifejezett kérésre teszem, ketten is érdeklődtek felőlük.
Íme...
Mikor ideköltöztünk már tudtam, hogy értékelni fogják a helyet, mert ez egy nagyon jó kis terep.
A szomszédok kellő távolságban, előttünk egy hatalmas mező, a forgalmas út távol.
A környéken nincs sok macska, így a mező felügyeletéért sem kellett komoly harcokat folytatni. Mindegyik talált magának egy-egy egér/cickány lakótelepet. Leparkolnak mellette és várnak.
Eddig tiszta idill.

Annyit elmondok, hogy én minden rágcsáló látványától infarktust kapok, szóval a tisztes távolság annyit jelent, hogy ne is lássak belőlük egyet sem.
Ezzel lett a probléma, a mező közelsége miatt, a kertbe is betévednek. Nincs kerítés, sem STOP tábla. Ha meglátok egyet, rendszerint eldobom ami a kezemben van és futás be.
Nem röhög...

A házban az alagsorban kapott helyet a cicák budija, és ott is esznek.
Még a beköltözés után, egyszer megyek le, és látom, hogy a félhomályban van valami a budi mellett. Azt hittem ott vágom magam hanyatt, egy fél (!) egér volt... azt nem sikerült megállapítanom, hogy ez eleje vagy a vége...
Na, aznap már nem mentem arra, amíg elő nem került a párom és el nem távolította.

Legközelebbi incidens akkor történt, amikor mi felnőttek pont nem voltunk otthon. Hogy ne maradjak ki az élményből a lányom elküldte az eredményt.
Egy halott egér feküdt az előszobában. Ezt az élményt - 1400 km-nyi távolságtól -, túléltem.
Az ismétlődés miatt kezdtem kicsit stresszelni és megnéztem, mit ír a szakirodalom.
"Ajándék".
Hát, marha jó.
Ja, és ne számítsak semmi jóra, elő fog ez még fordulni.
:(


Következő meglepetés akkor ért, amikor egyszer - ugyancsak az alagsorban -, felemelem a felmosóvödröt, és mit látok mögötte? Egy döglött cickányt. Nálunk ez van többségben. Hiányos biológiai ismereteim szerint tök ugyanaz, ennek hosszabb az orra. Más tekintetben egér.
:)
Hát, banyek.
Estig szintén kerültem az alagsort.

Aztán egy ideig csend lett, már-már örültem, hogy vége a nagy ajándéközönnek, mígnem ma reggel épp kávéztunk, amikor a párom szól, hogy valamit hall.
Aztán én is hallottam. Ő ment a hang irányába az alagsorba.
Mit lát?
Ott szaladgál egy cickány.
Az én két drágám között. Szépen lefeküdtek a fal két tövébe és szórakoztatták magukat.
Végülis, miért ennék meg? Nekem hozták, az enyém... ajándék.
:D
Közben a lányom is előkerült és egyesült erővel megfogták.
Én kihagytam az élményt.
:)
A legújabb pihenőhely


Lesben ülve

2015. január 29.

Háromból egy...

Néhány hete panaszkodtam a barátnőmnek, már fogalmam sincs, hogy mivel kapcsolatban. Akkor azt mondta, hogy máshol is vannak ám problémák, ne gondoljam, hogy csak velünk történik minden marhaság.
Aztán tegnap felhívtam és elmeséltem a hétfői napunkat, erre csak annyit jegyzett meg, hogy "tényleg minden baromság veletek történik".

Hétfőn megyek a garázsba és látom, hogy a jobb első kerék mintha laposabb lenne. Amikor beültem már a visszajelző lámpa is világított. Hurrá, újabb defekt, de legalább nem jártam úgy, mint ITT:

Este jön haza a lányom és azonnal hív a garázsba. Az autó valami egészen életszerűtlen hangot ad ki magából, miután leállította. Hurrá. Hát ez meg mi?
Este a fiúk is megnézték és próbálták diagnosztizálni. Hogy ne legyen nagyobb baj, levették az aksit.

Kicserélték az én kerekem is, hogy legalább másnap tudjak közlekedni a pótkerékkel.
Kedden, mi lányok elkezdtük az ügyintézést.
Először mentünk a gumishoz.
Mutatjuk, hogy van egy helyes csavarunk.
Áááá, mondja a szerb, ezt nem lehet megcsinálni, mert balesetveszélyes, csere kell. Mi van? Most vettem 2 hónapja a gumikat, ha nem kapok ugyanilyet (miért kapnék?), akkor egyből kettőt kell vennem, mert ugye, egy tengelyen egyforma kell legyen.
Mondom, fantasztikus. Akkor veszünk. Szeme egyből felcsillant, de rögtön el is vettem a kedvét. Majd én megveszem, idehozom és felszerelheti.
Közben felhívom a párom, hogy nem intéztem semmit. El kellett tartanom a telefont a fülemtől, rögtön eldurrant az agya.
Jogosan.
Mondja, hogy tök hülyének nézett a manus: rám énekli a gumikat, a "rosszakat" némi térítés ellenében ottfogja, majd szépen elszállítja Szerbiába és jó pénzért eladja. Kiváló üzlet. Neki.
Nyer az új gumin, a szerelésen és a "régin".
Aha, nekem meg tollas a hátam.



Ok, akkor egyből egyet nem sikerült elintézni.
Jöjjön a második.
Kondibérletet akartunk venni. Átmentünk a másik városba.
Upsz, az ajtó zárva. Bérletet venni csak este 5 után lehet.
Ok, ezt megnézhettük volna, de a nagy rohanásban megfeledkeztünk róla.
Akkor kettőből semmi.

Jöjjön a kisautó probléma.
Hazajöttünk, lány felhívja a biztosítót, hogy küldjék a sárga angyalt.
Na, itt ültem fenékre.
Azt mondja a telefon túloldalán ülő illetékes elvtársnő, hogy a mi biztosításunk nem terjed ki erre.
MI VAN?????
Mi az hogy nem terjed ki?
Minden autónk vollcascos, ráadásul ez a legkisebb autó és erre a legdrágább a biztosítás, és nem viszik el?
Lábon kihordtam egy infarktust.
Forgattam a papírokat, mint a bűvös kockát, de csak azt láttam, hogy ez bizony rendben van.
Mindegy, biztos én vagyok a hülye.

Ok, akkor mi legyen?
Ott nem maradhat.
Először csak bosszú gondolatokat forraltunk, hogy hol lettünk átbaltázva, a kereskedő vagy a biztosító által.
Egy órányi anyázás után arra jutottunk, hogy megoldjuk másképp, másnap. Mert hülye azért nem vagyok...
:)
Már picit lenyugodva, mondom a gyereknek hívja fel őket ismét, hogy kérdezze meg, hogy mégis mit kell tenni ahhoz, hogy élesítsük ezt a szolgáltatást is?
Most egy másik ember vette fel. Adategyeztetés, majd gyerek előáll a problémával.
Másik oldalon csend. Azt mondja, hogy nem érti.
A biztosításunk teljesen rendben van, küldi a segítséget.
Itt mi csendesedtünk el.
Most akkor mi van?

Valószínű, az első alkalommal egy írástudatlan ült ott.
Vagy nem jól nézte meg a szerződést, vagy nem is a miénket nézte.
Passz.
Fantasztikus.
20 perc múlva ott volt a tréler és átvitte a szomszéd faluba a verdát. Ott van szakszervíz.

Háromból egy...

Másnap a párom elvitte a gumit egy másik szervizbe, ott megcsinálták egy hang nélkül.
Este ki lett cserélve.
Elmentünk még a kondiba is.
Az is pipa.
Lehet, hogy egy napra csak egy ügyet kellett volna tervezni?
Végül 3 nap alatt csak sikerült elintézni mindent.

2015. január 27.

Gyerekes szülőknek - Kanton Aargauban

Mint az előző írásomban is jeleztem, sokat kutakodok az oktatással kapcsolatban.
A minap egy nagyon jó kis összefoglalót találtam MAGYAR nyelven.
Azt hiszem ez nagy segítség a most érkezőknek.
ITT olvashattok róla bővebben.

Egy tételnél éreztem, hogy egy picit jobban kifejthették volna, ezek az IBK osztályok.

"Integrációs- és pályaválasztási osztály (Integrations- und Berufsfindungsklasse IBK). Az integrációs- és pályaválasztási osztály azokat a bevándorló fiatalokat célozza meg, akik nem több mint két éve élnek Svájcban. Az IBK célja az, hogy megkönnyítse a fiatalok szakmai és társadalmi beilleszkedését. Az IBK tanulói elmélyíthetik német nyelvtudásukat és általános ismereteiket. Ezen felül intenzíven készülnek a pályaválasztásra és a dolgozói létre."

Mi hármat ismerünk, az egyik Wohlenben van, itt nem kell, hogy két éve itt legyen a gyerek, az azonnal érkezőket fogadják, akár nulla nyelvtudással.
Nagyon jó volt, mi nagyon szerettük.
Erre épül a fent említett kritériumoknak megfelelő osztály, igaz ez csak azoknak jó, akik épp a 9. évre készülnek. Ez kisebbeknek nem elérhető. Ez két helyen van a kantonban Badenben és Aarauban.

A brossúra végén van egy segítő szervezet (1155). Mi azt tapasztaltuk, hogy kutyagumit sem ér. Jelentkeztünk, azóta is várjuk a választ (már három éve).
:)
Ettől eltekintve az összefoglaló nagy segítség lehet azoknak, aki még nem ismerik a helyi iskolai rendszert.
Jó szemezgetést!

2015. január 26.

Olvasókról - olvasóknak

Most három, egymástól teljesen független témában írok:

1./
Magyarázom a bizonyítványt

Többször ért már az a kritika, hogy egy-egy Svájcban használatos fogalmat rosszul, vagy tévesen fordítok, magyarázok.
Legutóbb a BVG kontra magánnyugdíjpénztár volt a megjegyzés tárgya.
Szeretnék rávilágítani a miértre (talán így a Svájcban élők sem néznek rám ferde szemmel).
:)
Mindez azért van, mert az olvasók legnagyobb része nem Svájcban él.

Ahhoz, hogy megértsék a Svájcon kívül élők miről makogok, vagy érdemben hozzá tudjanak szólni egy-egy témához, mindig keresek valami magyar vonatkozást. Ha nincs, akkor nagyjából elmagyarázom.
Ezt tettem az elmúlt alkalommal is. Ha dobálózok a BVG-vel, egy más országban élőnek fogalma sincs mi az. Ha azt mondom magánnyugdíjpénztár, akkor mindenki el tudja helyezni, aki az elmúlt húsz évben dolgozott otthon.
Részleteiben pedig szintén azért nem írom le, mert az egy száraz téma lenne, többeknek érdektelen.
:)
Természetesen szívesen fogadom, ha valaki leírja a hozzászólásban a pontos és tökéletes magyarázatot. Akit érdekel (netán ide készül), el fogja olvasni, végig fogja rágni a kommenteket is.
Ennek okán kérem a helyben élőket, nézzék ezt el nekem.
:)

Ha már olvasók:
A tegnapi nap így nézett ki az olvasottság, országok szerinti megoszlás szerint:

Magyarország
256
Svájc
187
Ausztria
43
Írország
16
Németország
13
Egyesült Államok
9
Egyesült Királyság
8
Oroszország
7
Szlovákia
6
Görögország
5

Ebből is látszik elég széles a paletta.

2./

Keresem...

Néhány éve megismertem egy hölgyet, akivel nagyon jókat beszélgettünk, persze csak itt, a cyber térben.
Neki írok most... hátha megtalálom.
----
Remélem magadra ismersz, és dobsz egy mailt, mert rég hallottam rólad/rólatok. Kíváncsi vagyok, hogy alakultak a dolgaitok, mi van a fiúkkal, a kutyával, eladtátok-e a házat...
:)

Sajnos, azt a fiókomat, ahol a levélváltásaink folytak feltörték és a szolgáltató sem tudta visszaállítani.
Ott tároltam az elérhetőséged.
:(
Ha van kedved, írj!
Várom a leveled a svajcok@gmail.com-ra.



3./

Felhívás!!!

Ritkán kérek segítséget, de most a gyerekemről van szó, ő(k) meg mindenek felett.
Szóval, lassan agyalunk a továbbtanuláson. Átnéztünk már jó sok információs oldalt, de van ami nem világos, és néhány gyakorlati tapasztalat, ötlet sem ártana.

Ha valakinek a valakije csinált Berufsmaturát, megköszönném, ha jelentkezne.
Előre is köszönöm!
:)

És ha már iskola, itt egy remek összefoglaló a lehetőségekről, az átjárhatóságról:


2015. január 25.

Ez már döfi

Kicsit szégyenlem magam.
Nagy sportrajongó vagyok, és igyekszem minden magyar vonatkozású svájci eseményről tudósítani.
Szánom-bánom, most lemaradtam, pedig kivételes siker született szombaton.



A helyi hírekben ITT olvastam róla.
Magyarul pedig ITT:

Szép teljesítmény, pláne amikor nálunk se hó, se hegy, pénz meg aztán ...
Gratulálok és további szép sikereket kívánok!
Aki esetleg nem ismeri őt, ajánlom figyelmébe:

Miklós Edit
és a weboldala, http://www.miklosedit.com/

P.S: ennek kapcsán kérdés: jön valaki kézimeccsre?
:)

2015. január 24.

Mit jelent nekem az 1:1 ?

Nem egy labdarúgó mérkőzés eredményét.
A frank felértékelődésének hatásait gondoltam végig, kizárólag  privát szempontok alapján.

A sajtó tele van ilyen-olyan elemzéssel. Minap még egy olyant is olvastam, ahol a svájci jegybank felelősségét kutatták. Na, ezen dobtam egy hátast. Már miért kellene felelősséget vállalni a világ pénzügyei miatt?
A jegybank az adott ország gazdasáágért, pénzügyi politikájáért felelős. Miért kellene azzal foglalkozni, hogy mi lesz a hatása x vagy y döntésnek a világ pénzügyeit illetően? Megjegyzem, azt is az EU "kedvéért" tette, hogy éveken belül mesterségesen "beállította" az 1: 1,2 árfolyamot. Ez is marha sokba került a jegybanknak.



Másrészről ki a túrót érdekel, hogy hányan borultak be, akik spekulációs céllal vettek, adtak el, vagy fektettek be kockázati alapokba? Benne van a nevében: spekuláció, kockázat. Hát, így jártak.

És akkor még nem beszéltünk a 2008-as pénzügyi válságról, ami szintén egyesek felelőtlen pénzügyi tevékenységének eredménye. Senki sem lett (nagyon kevesen) felelősségre vonva. Többségük ma is Obama tanácsadója, vagy épp "Szaros" Soros Gyuri bácsi akcióját sem bírálta senki, amikor (többször is) sortolta a forintot és dollármilliókkal lett gazdagabb.  Érdekes módon, senki sem kiabált, hogy ez nem etikus, stb. Akkor azzal magyarázták, hogy nincs ebben semmi, csak üzlet.


Hát, akkor miért kellene mást gondolni jelen esetben?
A svájci jegybank hozott egy döntést. A döntést nyílván megelőzte egy jó kis matek, és el kellett dönteni, hogy melyik ujjukat harapják meg. Ennyi.

Sokan kárognak, hogy milyen hatással lesz ez a gazdaságra. Én nem aggódok. Max. a kivitelre specializálódott cégeket majd megtámogatja az állam egy kis adókedvezménnyel. Még mindig jobban jár (kevesebbe kerül), mint finanszírozni a mesterséges árfolyamot. Volt erre példa, pont a rögzítésnél. A turizmussal foglalkozó cégek komoly támogatást kaptak.

Visszatérve a privát szférára. Épp otthon voltam, amikor egy ismerős szólt, hogy mi a hír. Először én is azt hittem szórakozik. Nem viccelt.
Mondjuk az érdekes volt, hogy az online-bankolás, és a MasterCard rendszer is "azonnal lefagyott".
Bele sem gondolok miért lehetett.
:)
Ez az árfolyam azoknak jó, akik sokat járnak haza vagy épp otthon él a családjuk. Nem mindegy, hogy 250.- vagy 300 pengőt kapnak egy frankért.
Párom is poénkodott a kollégákkal, hogy kaptak 20 % béremelést.

Nekem is jó, én is sokat utazok haza. Mintha hájjal kenegettek volna, olyan volt, amikor megnéztem a számláimat, hogy egy költés mennyi frankomba került.
:)
Arról nem is beszélve, hogy a német bevásárlásaim alkalmával is több marad a zsebemben.
Szerintem még többen fognak átjárni (de ezekről a tapasztalatokról majd később).

Úgy gondolom -sokakkal szemben-, hogy a gazdaságra sem lesz hosszútávú hatása, de nekem, mint privát személynek kellemes ez az árfolyam.

Szép hétvégét nektek, én elmentem bevásárolni...

2015. január 23.

Szolgálati közlemény

Időnként jövök egy ilyennel is.

Megpróbáltam.
Nem sikerült.

Arra gondoltam, hogy megszűntetem az előzetes moderálást, nincs korlátozás a hozászólásokban.
Hiba volt.
:(
Nem szeretnék a blogból "játszóteret" csinálni, főleg azoknak, akiknek én vagy a blog témája nem szimpatikus.
Vannak más felületek, ahol az erre igényt formálók kiélhetik magukat.
Bitte ott folytatni.
Köszönöm a megértést.

Természetesen, továbbra is várom a hozzászólásokat az adott témában.
Ha valaki privátban szeretne beszélgetni, nyugodtan dobjon egy mailt.
:)

2015. január 21.

Fekete munka

Elméletileg Svájcban sem elfogadott a schwarze Arbeit (fekete munka), de sajnos nagyon sok cég él azokkal a kiskapukkal, amiket nem zártak be. Ha netán lebukik valaki, akkor sem tesz ki horribilis összeget a büntetés. Még így is "megéri".
Sokan a külföldiekre fogják ezt is. Bizonyára van ilyen is, de a helyi cégvezetők sem riadnak vissza a szabálytalanságtól.

Én ezt az ügyeskedést nem tartom elfogadhatónak, sokkal jobban szankcionálnék.
A három bűnös iparág a vendéglátó-, az építőipar és a mezőgazdaság.

Tudom, sokaknak van ellenérzése a vállalkozókkal kapcsolatban, amit meg is értek. Nekem is bicska nyílik a zsebemben, amikor olyanokkal kell versenyezzünk, akik csalnak. Sok esetben nem is tudunk, hisz a járulékok itt is elég magasak (minden ellenkező híreszteléssel szemben).
Talán ezért nem vagyunk kőgazdagok?
Hm.

Az év elején új munkatárs érkezett cégünkhöz. Annak rendje és módja szerint megkértem az engedélyt és megkötöttük a munkaszerződést. Szigorúan munkába állás előtt. Még véletlenül sem szeretnék hasonló helyzetbe kerülni, mint ITT:

Itt megállok egy szóra: a szabály az, hogy a munkakezdés előtt 8 nappal kell megkérni a 90 napos engedélyt.
Az ünnepek miatt kicsit elkéstem vele, ezért csak 30-án küldtem be elektronikusan, és január 5-től szerettem volna érvényesíteni az igényünket. Ez volt az év első munkanapja nálunk.

Az idei év úgy indult, hogy a közhivatalokban is az első munkanap pont január 5.
Kicsit necces, mert már javában dolgoztunk, amikor az ügyintéző a kezébe kaphatta a kérelmet.
Igaz, munkaszerződés volt, tehát különösebb probléma nem lehet.

Az elmúlt években is előfordult olyan, hogy 8 napon belül voltunk (mindig év végén). Ilyen esetben annyit szoktak kérni kiegészítésként, hogy még aznap küldjem el a kolléga útlevelét.
Gondolom, ilyen s.o.s esetnél feltételezik az ügyeskedést. Megértem.
Mivel mi nem ügyeskedünk, azonnal küldtem és még aznap meg is érkezett az okmány.
Ezt azért mesélem el, mert a Migrationsamt ilyen esetekben nagyon rugalmas. Soron kívül intézkedik.
A rendszerrel egyébként nem akarok visszaélni, igyekszem betartani a nyolc napot.

Ha már van engedély és munkaszerződés, akkor szoktam a további hivatalos papírokat intézni.
Ez jellemzően az AHV szám. Ez is mindenképp kell, mert erre a számra fizetem a járulékokat.
Visszatérve: mivel a kolléga már dolgozott Svájcban, ezért feltételeztem, hogy van AHV száma (nyugdíjbiztosítás).

Nagy hümmögés, hogy olyan bizony neki nincs, nem kapott semmit.
Ez egyébként egy kis plasztik lapocska (mint otthon a TAJ kártya). A cég kéri ki és kapja meg, majd át kell adja a dolgozónak.




Még aznap átküldte azt az egyetlen papírt, amit a svájci cége állított ki.
Egy bérszámfejtés volt, amit átnézve a vérnyomásom az egekbe szaladt.
Ez úgy ahogy van, szabálytalan.



Egyrészt a feltüntetett bruttó órabér - 23,50 -, az nettó kell legyen. A GAV (ágazati megállapodás) szerint ennél kevesebb nem lehet. Erre rá kell számolni a szabadság megváltást, a fizetett ünnepek után járó összeget, az étkezési hozzájárulást. Ezekkel a kiegészítésekkel kapnánk meg a bruttó órabért.
Ha továbbmegyünk, akkor azt is láthatjuk, hogy 262 órát dolgozott. Gyorsan számoljátok ki, hogy ez hány órát jelent naponta.
Sokkal több, mint amit a GAV engedélyez, kvázi egy rakás túlórát kellett volna még kifizetni. Hogy pontosan mennyit, azt csak akkor tudnám kiszámolni, ha tudnám dolgozott-e szombaton vagy vasárnap, mert a pótlékok eltérőek. Ezt persze nem minden esetben kell kifizetni. Lehetőség van a lecsúsztatásra is egy bizonyos óraszámig.

Az már csak hab a tortán, hogy nincs feltűntetve, hogy hova is utalták a pénzt. Jobb helyen ráírják a számlaszámot. A kollégától tudom, hogy egy magyar számlára.
Hm. Bár erre elméletileg van lehetőség, nem jellemző. Ugyanakkor kedvező lehetőség a teljes eltűntetésre.
Az elszámolás sem jó, mert személyi jövedelemadót sem vontak, de magánnyugdíjpénztárat sem.
Ezzel "kompenzálták" a ki nem fizetett pótlékokat?
:D
Rosszindulat nélkül, de feltételezésem szerint, nem volt bejelentve.

Megkérték az engedélyt, és ennyi. Ha kimegy a munkaügy, akkor csak azt vizsgálják, hogy jogszerűen van-e az országban.
Esetleges munkaügyi ellenőrzés esetén pedig olyan papírt gyártanak, amilyet akarnak.
Arra mondjuk kíváncsi lennék, hogyan sikálják el azt a pénzt, amit a magyar számlára küldtek.
Honnan, ki utalt?
Nem vagyok feljelentgetős fajta, de mivel bennünket már többször citáltak vizsgálat elé, most azon is elméláztam, hogy okozzak-e néhány kellemetlen pillanatot.

Arra jutottam, hogy első körben felveszem a céggel a kapcsolatot, és kikérem a kolléga AHV számát. Kíváncsi vagyok, mit válaszolnak...

P.S. : megnéztem a céget. Svájci, svájci tulajdonosokkal.
Khm.



2015. január 19.

Na, mi romlott el a házban?

Hagyok időt tippelni.
.
.
.

Hűséges olvasóim tippje a "nyerő".
Hát persze, hogy a FŰTÉS.

A hétvégén nem voltunk itthon (otthon voltunk), ám amikor vasárnap éjszaka ajtót nyitottam, egyből éreztem, hogy valami nem stimmel.
Ez a bizonytalan (mi nem stimmel érzés) egészen addig tartott, amíg rajtam volt a kabát.
Amint levettem világossá vált a probléma.
Mióta ebben a házban lakunk nem nyúltunk a fűtéshez. Kifogástalanul működött.
A kabát levétele után szembesültem: hűvös van. És valóban, 19 fokot mutatott a hőmérő. Az addigi 23 helyett, kevéske.
Éjszaka, hajnalban még próbálkoztam, ide-oda kapcsolgattam. Érdemi változás nem következett be.
:(
Úgy látszik, - többek közt - ez a mi mumusunk.
:(((((
Ma, nem maradt más, mint megrakni a kandallót.
Így fázni nem fáztunk, de a komfortérzet nem volt az igazi.
Írtam a tulajnak, de még nem került elő.

Ha eddig nem is voltam biztos, ma már tudom, hogy legközelebb ott fogok élni, ahol nem kell fűteni.
:(

2015. január 16.

Beszakadt a forint - Gyorshír

Azt hiszem erre kevesen számítottak,
Vagy ha igen, akkor nem most.
A svájci jegybank elengedte a frank kezét. Nem is emlékszem pontosan, talán 2-3 éve deklarálták az eurohoz viszonyított 1,2 % arányt. Tehát ez az árfolyam mesterséges volt. A svájci gazdaság nem minden területét érintette pozitívan.

A jegybank indoklásként annyit mondott el, hogy már nincs szükség erre a mesterséges árfolyamra, mert a svájci valuta megszűnt menekülő valutaként funkcionálni.


www.20min.ch
A váratlan lépés felborította a pénzpiacokat, itthon napközben 450.- forint körül is volt az alpesi fizetőeszköz.
A svájci piac is rendesen mozgott, 8,7 %-os eséssel zárt a tőzsde.
Az egyik online hírportál első, - nem reprezentatív - felmérése alapján helyes döntésnek ítélték a válaszadók ezt a lépést.

A piac még nem nyugodott meg, délutánra 320 forint körül zárt az árfolyam, az eurohoz viszonyított váltási arány pedig kis kilengéssel, 1:1.
Kíváncsian várom a folytatást.

2015. január 15.

Hittérítők II.

Nem röhög, együttérez.
:)
Nemrégiben írtam, hogy sikerült belefutnom itteni hittérítőkbe. Amikor már magyarul tudó emberrel jöttek vissza, épp nem voltam otthon.
Akkor azt mondták a gyereknek, hogy egy hónap múlva ismét meglátogatnak.
Így aztán, amikor egyik este csengettek, már nagy összegben mertem volna fogadni, hogy elérkezett a nap. Legyünk túl rajta, ajtót nyitottam.
Úgy vagyok vele, ha már eljött meghallgatom, nem csapom rá az ajtót.
Arra gondoltam, hogy hagyd magad, előbb szabadulsz. Ha látja, hogy nem jut velem egyről a kettőre, majd feladja.
Egy idősebb úr állt az ajtóban és egy kortalan hölgy. Szegényről egyből kiderült, hogy svájci.
Kicsit meg is sajnáltam, mert én már akkor tudtam, hogy a kommunikációnk a Grüziben és az Adéban kimerül majd.
Ilyenkor belémbújik a kisördög, és mivel helyzetben én vagyok, még véletlenül sem szólalok meg németül.
Ő ezt még nem tudta, és szélesen mosolygott.
Bemutatkoztunk és beinvitáltam őket.
A férfi rögtön bepróbálkozott, hogy akkor beszéljünk németül.
:)
Upsz, mondom az ki van zárva, mert én egy szót sem beszélek németül. Jó nagy meglepi. Persze, mondanom sem kell, ilyenkor már csak azért is, rájátszok. Vicces, látni a döbbenetet a fejeken.

Papa belekezdett a mondandójába, magyarul.
Itt végre kiderült, hogy mire akarnak téríteni, hisz annyi vallás van, ki tudja előre.. Ők a Jehovák. Mihovák?
Ó, mamma mia...
Volt egy munkatársam, aki szintén ide "hódolt be". Jóban voltunk, tiszteletben tartottam azokat a körülményeket, amihez ő tartotta magát és ennyi. Ha jól emlékszem nem lehetett bulizni, alkoholt inni.
Szép, nem szép fogalmam sem volt róla, hogy mik a tanaik.
Aztán nagyjából megtudtam.
Időközben a bácsit is sikerült "kiakasztanom", mert bár hívő nem vagyok, azért a Biblia mond valamit.
Ezt persze letagadtam.



Szegényt meg is sajnáltam, mert csak nézett nagy kerek szemekkel. Immár másodszor.
:)
Mondjuk, már mondtam az elején, hogy ez van, de nem adta fel, folyatatta a bibliai gyorstalpalót.
Ok, meghallgatom, de ne számítson rá, hogy én most megtérek.

Annak ellenére, hogy '56-os volt, szépen beszélt és olvasott magyarul. Szemben azokkal, akik pár év után törik a "madzsart."
Szegény "Schweizerint" sajnáltam, mert egy szó nem sok, semmit sem értett és még imdákozni sem tudott közösen. Pedig szeretett volna. Ő is szorongatott valamit a kezében.
Végül egy óra múlva, szerencsére megjött a családom és jobbnak látták elköszönni.
Ellenben a múltkor nálam hagyott Bibiliától még mindig nem sikerült megszabadulnom. Azt mondta, maradjon még. Hátha... Olvasgassam!
Banyek, a kedvenc könyveim is olvasásra várnak a polcon, akkor majd pont ezt fogom olvasni. :(
Picit erőltetettnek éreztem ezt az egészet, amit nem szeretek.
Így arra jutottam, hogy megbántani nem akarom őket a hitükben, visszaküldöm majd egy kis idő múlva.
Maradok hitetlen.
:)
Annyit mentségül, hogy megnéztem, hogy tulajdénképpen kik is a Jehovák, akiket érdekel IDE kattintva többet is megtudhatnak róluk.


2015. január 13.

Hogyan szerezzünk magunknak "ellenségeket"?

Sorry, hogy kicsit eltérek a tárgytól, de időnként panaszkodok. Ezzel nem akarom elvenni egyik kedvenc bloggerem kenyerét, de velem is előfordul. Nézzétek el nekem.
:)
A címben megfogalmazott kérdésre a válasz:
Könnyen.


Írj egy cikket, amiben kritizálsz valamilyen magyar jelenséget, vagy tedd ugyanezt Svájccal kapcsolatban.
Garantáltan kiesel a pikszisből néhány embernél.
Vannak, akik szerint Magyarország úgy tökéletes, ahogy van és mások ugyanígy gondolkodnak Svájccal kapcsolatban is (mekkora marhaság).
:)
Eltérő álláspont esetén, annak megfogalmazója tudatlan/buta/rosszindulatú. Minek él ott, ahol? Egyáltalán minek él az ilyen?
:)
Tudom, sokan vagyunk sokfélék. Vannak, akik érdemben próbálnak kommunikálni (köszi), de az is előfordul, hogy beszólnak, elküldenek melegebb éghajlatra.
Elfogadom. Benne van.
Nem akarok mindenkinek megfelelni. Ahogy a főoldalon kiírtam, a leírtak az én tapasztalataim, az én véleményem. Mondjuk úgy, nekem ezt dobta az gép.
:)
Ha valakinek nem jön be a kritika ide vagy oda, így járt. Ne olvassa.
Bocsánat a többiektől, de néha ki kell írni magamból.




Néha arra gondolok, hogy mi lenne ha "a minden nagyon szép, minden nagyon jó, mindennel meg vagyok elégedve" stílusban írnám a blogot...
Szerintem rém unalmas lenne.
:)
A történéseket nem én befolyásolom. előfordul egy-egy negatív széria (vagy rajtam kívül mindenkinek csupa móka és kacagás az élet?). Mostanában egy csomó rosszat írtam Svájcról is.  Így esett. Régebben éppenennyi jót is említettem. Tessék visszalapozni.

Azt sem állítom, hogy a véleményem megmásíthatatlan, volt példa rá, hogy változott.
Mielőtt sommás megjegyzéseket teszek, igyekszem mások - releváns - tapasztalatait is kikérni, ezért talán nem mindenkor elhamarkodottak a megállapításaim. Teszem ezt pont azért, mert nem éltem még itt eleget, hogy ne tévedhessek.
Egyébként, sok esetben pont olyan erősít meg a megfigyeléseimben, aki már itt született vagy épp svájci.
Mielőtt letelepedtünk, pont egy svájci mondta el az összes rossz tulajdonságot, amivel általában egy helyi rendelkezik.  Nem azért tette ezt, mert nem szereti a sajátjait, csak szeretett volna felkészíteni bennünket. Én akkor nem gondoltam ebbe semmi rosszat, eszembe sem jutott, hogy ő "rossz svájci", amiért véleményezi a sajátjait.
A legjobb barátnőm soha nem hagyná el Magyarországot, de soha nem kritizált engem, amiért megtettem. Ő is negatív néhány (sok) otthoni dologgal kapcsolatban, és ezt előzőek ellenére is kimondja, bosszankodik rajta...




Szóval, a dilemmáim:
Nem értem, hogy
- miért kell(ene) mindenben egyetérteni?
- miért kell haragudni/megsértődni/összeveszni egy-egy eltérő vélemény miatt?
- miért nem hallgatjuk meg a másikat?
- miért nem tudjuk elfogadni, hogy valaki másként lát dolgokat, és mást tapasztal?

Ami a legviccesebb, hogy pont azok veszik zokon a soraimat, akik arról papolnak, hogy ők mindenben elfogadók. Persze, ez egészen addig tart, míg a véleményem 100 %-ban megegyzik az ő véleményükkel.
Akkor, hogy is van ez?

Végezetül, semmi bajom Magyarországgal, hisz ott nőttem fel, oda kötnek az emlékeim, de attól a dolgok nem mennek jól (ma épp az önkiszolgáló Tesco pénztár akart egy ezressel lehúzni).
Ugyanakkor jól érzem magam Svájcban is. Igen vannak problémák, amiről nem fogok hallgatni és nem fogok benyalni a meleg szarig (bocs!) a helyieknek azért, mert itt lehetünk. Bennünket nem hívtak, keményen megküzdöttünk (és küzdünk minden nap) mindenért.
A hét éve tartó folyamatos befizető poziciót meg sem említettem.

Élünk.
La vita é bella (Az élet szép)
Ismered a filmet?
Ha nem, nézd meg.
Most egyébként is aktuális.
:(
Üdv. itthonról, otthonra.




2015. január 10.

Átverés a köbön

Mivel elég sokat utazunk, sűrűn "lapozgatom" az egyik fapados járat oldalát.
Úgy alakult, hogy tegnap épp vásároltam egy oda-vissza jegyet, február elejére. Örültem, mert 38, illetve 51 frankért sikerült hozzájutnom a jegyhez.
Elég barátságos, nem?



Ma épp a heti vásárlást intéztem, amikor pittyen a telefonom. E-mail jött.
A légitársaság küldte, belenéztem.
20 %-os árcsökkenéses akciót reklámoztak.

A fenébe- gondoltam. Erről megint lemaradtam.
Hazaérve, egyből leültem a gép elé, hogy nézzek még néhány lehetőséget.

Hát, nem estem hanyatt (mert ültem), nem láttam, hogy olyan baromi olcsók lennének a jegyek.
Megnéztem, a tegnap vásárolt 38 frankos árra mit ajánl a rendszer.
Tipp?
...
60 frank.
Na, ennyit a kedvezményről.
:D
Persze, még így is sokkal olcsóbb, mint a fehér keresztes társaság. Ott elég nehéz kifogni kedvező árfekvésű jegyet.

A bevételnek/nyereségnek meg kell lennie.
:)
Így van ez.
Azért utazunk.
Legközelebb a jövő héten.

Szép hétvégét nektek!

2015. január 8.

Sportesemény - ajánló

Gondolom, hogy a Pick Szeged szurkolói már régen beírták a naptárukba, de talán vannak itt élő kézilabdát kedvelők, akik szívesen kilátogatnak a legközelebbi Bajnokok Ligája fordulóra.

Az ellenfél a Schaffhausen lesz.
Időpont: február 12. 20.00
Részletek ITT:

Jegyek ITT vásárolhatók.
Hajrá Szeged!



2015. január 7.

Muster (minta)

A helyieket sokszor ostorozom, hol ezért, hol azért. Szerintem, sok esetben nem alaptalanul.
Természetesen ez az én véleményem, de többször megerősítik feltételezéseimet olyanok, akik már régen itt élnek, ne adj Isten itt születtek.
A helyieket nem az eszükért szeretjük.
És nem a fantáziájukért.
Ilyen a helyi - átlagembernek - nincs.

Olyannyira, hogy minden döntéshez minta kell.
Nem elég a festéshez egy színkártya, egy egész fal kell ahhoz, hogy lássák, hogy az milyen.
Nem elég egy m2-nyi taposó, egy egész fürdőszobát kell felépíteni.
Ehhez alkalmazkodtak a helyi barkácsáruházak, mindenből van minta.
Ez még mind semmi.

Nézzünk egy példát!
Hogy építkezünk otthon?
Saját tapasztalat alapján kialakult kép szerint a megrendelő megálmodja saját lakását, házát, majd egy hozzáértő segítségével terv készül belőle.
Természetesen, a tervező ajánlásokat fogalmaz meg, mi a megvalósítható és mi nem. Soha nem találkoztam olyannal, aki kopizott volna egy kész tervet és azt építtette volna meg változtatás nélkül.
Jó, persze puskázni lehet innen-onnan. Remek kiadványok vannak a piacon, egy-egy ötletet le lehet nyúlni és saját igényekre alkalmazni. Sok esetben már az építés közben jött ötlete/változtatási igénye a tulajdonosnak.

Itt ezzel nem találkozok. A házak, lakások kaptafára készülnek, nem látom, hogy az egyedi igényeknek megfelelően változtatnának rajta.
Oké, egy "lakótelepnél" nincs nagy variácó, de egy családi háznál, miért nincs?
Előző otthonunk 1996-ban épült. A múlt évben felhúztak mellé egy ugyanolyan házat. Semmi változtatás. Pedig 20 év alatt változtak az igények. Kedves ismerősöm néhány faluval arréb is ugyanilyen házban lakik. Csukott szemmel eltalálnék nála is.

Hogy segítséget nyújtsanak az építtetőknek, Suhr-ban egy kisebb falut építettek fel, hogy a "kész-házakból" választani tudjon a megrendelő.

16 (!) ház található a területen, berendezve. Még a kávéscsésze is az asztalon áll.
Bővebben ITT:
:)



Írok másik példát is: sok esetben az építkezés megkezdése előtt felhúznak egy minta falat, hogy látható legyen, milyen lesz a homlokzat. Ilyet láthatsz pl. most a Limatt torony építkezésnél is.
Ki a frászt érdekel, hogy milyen lesz egy iroda homlokzata? Ilyenkor már az anyag gyártásban, tehát módosításra nincs lehetőség. Akkor minek?

Következő példa: felújítottunk egy épületet. A felújítás előtt a homlokzatra felkerült x darab minta, különböző színekben, hogy a tulajdonos ki tudja választani, hogy melyik szín lesz az igazi. Egy fél évig nézegette, majd sikerült eldönteni, hogy milyen árnyalatú legyen a burkolat.
Csapjatok agyon, de ez olyan vicces nekem... nem tudnám elképzelni, hogy így válasszak.

2015. január 5.

Szerencse

Használt dolgot venni lutri, hisz ha nem is akarnak átverni bennünket, előfordulhat, hogy amit vásárolunk nem nyeri el a tetszésünket, kicsi/nagy/hibás és a többi.
Ez halmozottan érvényes műszaki termékekre vonatkozóan.

Mikor kijöttünk - munka nem lévén-, nagyon oda kellett figyelni, hogy mire költünk. Ekkor találtunk a helyi tesz-veszre.
Írtam már róla, nagyon jó kis dolog.
Már csak azért is, mert a jólétnek köszönhetően, sok esetben teljesen új holmihoz lehet hozzájutni fillérekért.
Néhány éve vettünk egy bútort egy frankért, ami még a bútoráruházban is készleten volt (nem IKEA), közel ezer frankért.
:)
Ekkor rákaptam a dolog ízére, és sok terméket vásároltam ott, a legnagyobb megelégedésemre.
Ez máig megmaradt.

Mikor ideköltöztünk, felmértük, hogy mire van szükség a kerthez.
Elég sok a fa és a bokor, így jött az ötlet, hogy a gereblyézés helyett kellene egy lombszívó.
Mivel már jócskán benne voltunk az őszben hasznát nem vettem volna, de azért beruháztam egyre. 11 frankért vettem egy alig használt darabot.
Elhoztuk. Ki már nem próbáltuk, mert már levél sem volt.
Aztán az ünnepek között párom pakolt a pincében és elindította. Volna.
Nem működött.
Nem tételezem fel, hogy az eladó ennek tudatában adta el, lehet ő sem próbálta egy ideje.
Szerencsére, odaadta a blokkot is, mert még garanciális volt.
Visszavittük az áruházba és kaptunk helyette egy másikat. Ami vicces, hogy amikor az ember vásárolta, épp akciós volt. Most nem.
Így a 11 frankos, használt gépből lett egy 100 frankos új gép.
Jó üzlet volt.
:)

2015. január 4.

Nem szóltál volna, bölcs maradtál volna

Írtam már, hogy nagyon szeretem a szólásokat, közmondásokat?
Olyan találóak, és soha nem mennek ki a divatból, minden korban időszerűek.

A minap egy hasonló jót olvastam a svájci pletykalap (Blick) oldalán.

"Diplomatie ist eine stille Kunst. Schweigen bringt oft mehr als Schwatzen."

Nagyjából annyit tesz, hogy a diplomácia egy csendes művészet, a csend gyakran többet hoz, mint a fecsegés.
Jó, nem?

Hogy miért jelent meg ez a mondat?
Svájcba nemrégiben kineveztek egy új amerikai nagykövetet. A hölgy inkább aktivista, mint diplomata.
A posztot kvázi jutalomból kapta, mert kampányolt Obama mellett.
Nem értek a diplomáciához, de szerintem jó nagy ballépés, hisz a külképviseletek nagyon fontosak, mint a küldő, mint a fogadó ország számára.
Vagy legalább vett volna különórát diplomata etikettből.
:)

Nos, ez a hölgy elment síelni az egyik síparadicsomba, és sorba kellett állnia a lift előtt.
Szegééény.
Ez még mind nem elég, de ezt a bosszúságát a Facebook oldalán is világgá kürtölte.



Forrás: blick.ch
  
Ezzel persze jó nagyot rúgott a helyiek egyik büszkeségébe.

Én nem vagyok a téli sportok szerelmese, de elképzelhetőnek tartom, hogy valóban kell várni néhány percet a liftre.
És akkor mi van? Ha nincs ideje, miért megy oda?
:D

Azt nem állítom, hogy ebből nagy diplomáciai bonyodalom lesz, csak oltári nagy udvariatlanságot követett el. 
A jövőben ő arról ismerszik meg, hogy "tudod, az a nagykövet, aki várt a síliftre"...
Az eredeti cikket ITT  olvashatjátok.
Magyarul pedig ITT:

2015. január 3.

Mit csináltunk az ünnepek alatt?


Karib szigetek


Na, itt nem voltunk.
Otthon sem, de még a szomszéd utcában sem.

Nem sajnáltatni akarom magunkat, de sokszor hallom, hogy
- jó nektek, mert vállalkozók vagytok,
- jó nektek, mert nem függtök senkitől,
- jó nektek, mert nem parancsol senki sem,
- jó nektek, mert sokat kerestek,

... és hasonló butaságok.

Ezek a kevésbé rosszindulatú megjegyzések, de vannak ennél cifrábbak is.

Valóban, vannak előnyei a vállalkozói létnek, de most inkább a hátrányairól írnék.

A teljesség igénye nélkül, mit csináltunk a két hét leállás alatt?

- át kellett nézzem, hogy mi ment tönkre a bérlakásban (azok pótlása),
- ki kellett takarítani (ünnepek alatt senki sem vállalja).
Fizikai munka után kis szellemi torna:
- utolsó negyedév ÁFA bevallás,
- januári deklarációk,
- új kollégák "beiktatása" (engedély kérés, munkaszerződés),
- 2014 év - adó matek.

A párom sem unatkozott:
- gépek műszaki állapotának felülvizsgálata (selejtezés, új beszerzés),
- gépek tisztítása.
- autók pucolása.
- raktár takarítása.

A gyerekek sem maradtak ki a "jóból":
- nagyobbik új weboldalt csinált,
- kicsi az elmaradt fordításokat pótolta.

Ja, és nekünk nincs fizetett szabi sem, tehát az elmúlt két hétben egy fillért sem kerestünk.

Biztos olyan jó nekünk?
Valaki, csere?
:)




2015. január 1.

Az év első napja

Előző posztból kimaradt: azt is szeretem Svájcban, hogy itt nincs akkora hagyománya a szilveszteri durrogtatásnak, mint otthon. Illetve van, csak mértékkel.
Én gyűlölöm.
Nem magam miatt, hanem az állatok miatt.

Míg otthon éltünk, akkor is el kellett "dugni" a macskákat, mert nagyon féltek. Ráadásul az elmeháborodott szomszédok már kora délután elkezdték a petárdázást.
:(
Soha nem értettem, mert ha jól tudom nem is olcsó mulatság, és mindkét szomszédomnak lett volna mire költeni a pénzt, nem ilyen haszontalan dologra.
Ok, ehhez semmi közöm, nem kotorászok mások tárcájában, de az állatokat nagyon sajnáltam.




A szüleimnél a helyzet -vidéken-, dettó.
Az a vicc, hogy a saját kutyáik is összeszarták magukat a félelemtől, vonyítottak, mint a fába szorult féreg, de ez őket nem zavar/t/ja.
Hisz buli van, az meg "csak" egy állat...
Válogatott kínzásokat szerettem volna ilyenkor elvégezni rajtuk. Persze, csak elméletben.

Azt nem állítom, hogy itt teljesen csendes az éjszaka, de a tűzijátékkal járó zaj-, és fényjelenségek lezajlanak egy óra alatt. Nem kell több órán át szobafogságra ítélni a kedvenceket.
Így van ez évek óta. Tegnap éjszaka a buli éjfél és egy óra között lezajlott.
Piros pont a szomszédoknak, senki sem élt ezzel a lehetőséggel, így max. néhány fiatal gyújtogatását és távolabbi lakók szórakozását kellett elviselni.
A cicák még így is az ágy alá menekültek, pedig gondosan bezártunk mindent, ahol lehetett besötétítettünk.

Hajnalra megbékéltek, most egy évre nyugi van.
:)