Családi pótlék 2.0

A blog statisztikai adatait nézve, az egyik legfelkapottabb, legolvasottab írásom a családi pótlékra vonatkozik.
Nem árt kiegészíteni azt, mert a szabályok megváltoztak.
Mégpedig magyar oldalról.
Eddig elégséges volt a munkáltató által kiadott E 411 beadása a magyar hatóságnak, amin igazolták az otthon kifizetett összeget.
A régi metódus szerint beadott papírokat most egységesen visszadobták.

Az új eljárás szerint a svájci hatóság által lepecsételt doksit fogadják csak el, és akkor hajlandóak kitölteni, adatot szolgáltatni.
Nem egészen értem a változtatást, hisz miért nem mindegy a magyar hatóságnak, hogy nekem, mint cégnek kitölti a papírt és intézem tovább itt.
Felhívtam egy illetékest, de nem jutottam előbbre.

Ez némiképp megnehezíti a dolgot, mert most gyakorlatilag a két hatóságnak kell egyeztetni egymással.
Nem tudom, hogy erről értesítették-e a svájciakat. Feltételezésem szerint nem.

A probléma ott van, hogy a svájci kassza már a kitöltött E411 nyomtatványt várja, ami eddig működött is.
Most viszont gyakorlatilag az üreset kell beadni és nekik kell megkeresni a magyar hatóságokat.

Hogy ez hogyan fog működni, még nem egészen látom.
:(
Folyt. köv.

A "külföldi adó"

Talán említettem már ezt a fogalmat. Itt csak úgy hívják a közbeszédben, hogy "Uuslandersteuer", avagy "külföldi adó". Persze, ha ez nem magánbeszélgetésben hangzik el, akkor mindenki fennhangon mondja, hogy neeem. Ilyen nincs.
:)
Minap a biztosítási ügynökünkkel volt megbeszélésünk gépkocsi biztosítás tárgyában. Több részlet tisztázása után, feltette a bűvös kérdést, hogy már svájci "álompolgárok" vagyunk-e? Összenéztünk, elmosolyodtunk és csak annyit kérdeztünk vissza, hogy: a külföldi adó miatt?
:)
Emberünk kínosan feszengett a székén, mi csak mosolyogtunk és mondtuk, hogy tudjuk, nem számít, ne érezze magát rosszul emiatt.
Félreértés ne essék, ez nem diszkrimináció...
:D
Bevallom szívesen megkérdeztem volna, hogy mennyire vagyunk mi kockázatosabbak, mint a piros útlevéllel rendelkezők, de jobbnak láttam nem feszegetni tovább a kérdést.

Aztán mit hoz a véletlen? Másnap megjelent egy cikk hasonló témában.

Az írás szerint adva van egy 24 éves, Svájcban született fiatalember, aki vásárolt magának egy használt személygépkocsit, majd biztosítást kötött rá. 950.- Frankos ajánlatot kapott, amit annak rendje és módja szerint alá is írt.
Néhány hónap múlva kapott egy hívást a biztosítótól, hogy rosszul árazták az összeget, mert feltételezték, hogy -mivel Svájcban született - állampolgár. A papírok áttekintése után derült ki, hogy ugyan itt született, de szerb állampolgár, így a biztosítás összege több mint felével megemelkedik, és 1500.- Frank lesz.
Emberünk próbált érvelni, hogy még soha nem volt balesete és már a jogosítványa is teljes értékű, de a biztosítót ez annyiban hatotta meg, hogy lecsökkentette az összeget 1200.- Frankra, ami még így is több, mint az eredeti.
Az ügymenetet nem tartja igazságosnak, hisz gyakorlatilag azért fizet többet, mert nincs piros útlevele.
A cikkben megszólal a biztosítótársaság képviselője is, aki hosszasan magyarázza a bizonyítványt. Szerintük ez -mindenféle statisztikai számításra hivatkozva -, teljesen rendben van.

Azért csak úgy józan paraszti ésszel végiggondolva: ez a fiú már Svájcban született, itt szocializálódott, itt szerzett jogosítványt, akkor miben tér el egy helyitől?
Genetikában? Hogy külföldiek a szülei már nagyobb kockázatot jelent?
De, ha szerzett volna állampolgárságot, akkor már nem számít?
Vicces...
:(
Eredeti cikk ITT:

Ismét egy "gyöngyszem"

Svájci Nr. 1 ügyintézés. Ezen most beszarsz… bocs, de ez annyira morbid, hogy nincs rá jobb kifejezés. 

A múlt héten a párom kapott egy fizetési felszólítást 299,05 Frankról. Nem kevés, és a behajtó cég semmit sem árult el a tartozás mibenlétéről, így megkérdeztük, hogy mégis mit szeretnének behajtani, mert tudomásunk szerint minden számlánk rendezve van.

Ma megjött a válasz. Egy német ügyvédi iroda kereste meg a svájci céget, hogy van egy ilyen nevű ember, aki tartozik. Elméletben egy pótdíj lehet, ami egy 2013-as utazás során keletkezett Hamburg és Berlin között a vonaton. Az ember bediktált egy olyan nevet, amiből otthon is van több ezer, de még itt Svájcban is akad belőle, meg egy kamu címet (itt négy számjegyből állnak az irányítószámok, a felszólító leveleken meg öt van).

Vicces, mert a párom nemhogy vonattal nem jár, de a büdös életben nem volt se Hamburgban, se Berlinben.  ☹

Erre mit csinál a behajtócég? Keres itt Svájcban egy ilyen nevű, de egyébként létező személyt és megpróbálja úgy behajtani, hogy semmi köze hozzá és semmilyen adat nem stimmel csak a név. Hát szeretnék gratulálni!

És persze most nekünk kell utána szaladgálni…  

Még az is felmerült bennem, hogy most az összes, ezzel a névvel Svájcban elő személynél bepróbálkoznak? 

Találós kérdés

Mit látsz a képen?