Szolgálati közlemény

Tisztelettel kérem azokat a kedves olvasókat, akik kérdéssel fordulnak hozzám, hogy azt pontosan tegyék fel.
Minap fél napig kutakodtam egy válasz kapcsán, amikor kiderült, hogy egy lényeges információ nem került megosztásra.
Nekem az idő pénz, kérlek tartsd tiszteletben!

Az utóbbi időben megszaporodtak azok a kérdések, amik arra irányulnak, hogyan lehet kijátszani a rendszert. Ebben nem szeretnék részt venni. Ilyen tanácsokat nem adok.
Köszönöm a megértést!
Szép napot mindenkinek!

Fél milliós veszteség

Ha már az előzőekben a lakásárakról volt szó, kapcsolódva a témához, egy érdekes írás jelent meg a minap.
Adva van egy idős hölgy, akinek volt egy telke az egyik településen. Nyugdíjas lévén ezt tekintette úgymond tartaléknak, ha esetleg ki kellene egészítenie a nyugdíját.
Az építési telek ára körülbelül 500 ezer frankot ért a piacon. Eddig jól is hangzott.

Ám, egyszer csak az önkormányzat területrendezést hajtott végre és átminősítette a telket mezőgazdasági területté. Így az értéke jelentősen csökkent. Jelenleg kb. 800.- frank az ára.
Ráadásul hivatalos értesítést nem kapott az önkormányzattól, kvázi véletlenül tudta meg.
Miután a TV-hez fordult, az megkereste az illetékeseket, akik "természetesen" teljesen rendben találták az ügymenetet.

Az építésügyi hatóság képviselője szerint nem feladatuk értesíteni a tulajdonosokat az ilyen jellegű intézkedésekről, ez a tulajdonosok saját hatásköre. Kvázi, nézegessék a közlönyt.
Erre való hivatkozással a hölgy panaszát elutasították. Ő még reménykedik, hogy esetleg valamilyen kártérítést kap.
Őszintén szólva, szerintem előbb nyer a lottón...
:(
A portál megkérdezte olvasót, hogy helyesnek tartja-e az önkormányzat gyakorlatát.
Mintegy 10 ezer ember adott hangot véleményének.
Ezek szerint 15 % egyetért az önkormányzati intézkedéssel, 15 % gondolja úgy, hogy valami kártérítést kellene kapnia, és a többség (75 %) elutasítja ezt a joggyakorlatot.

A kérdéses telek:

Ti mit gondoltok?

Lakásárak az egekben

Sokak álma egy saját lakás, ám egyetlen országban sem könnyű hozzájutni. Svájc sem kivétel. Sőt.
A legutóbbi felmérések szerint az árak meredeken emelkedtek az elmúlt tíz évben.
Nem ritka, hogy az emelkedés 50 %, vagy több.
2007 és 2017 között Luzernben nőttek legjelentősebben az árak. A tanulmány szerint 82 %-os az emelkedés (nem írtam el).
A következő kedvelt terület Zürich kanton, ezen belül Horgen és környéke. Itt "csak" 80 % az emelkedés. Ezt követi a listán Sursee és Uster. Ezeken a településeken 69 %-os emelkedést tapasztaltak.
A szakértő szerint a drasztikus növekedés a földterület hiányával és a bevándorlás emelkedésével magyarázható. Szerinte amíg ez a folyamat nem áll meg, addig még ennél magasabb árak is lehetnek.

Zürich kanton rendkívül népszerű, ezért az országos első helyezése ennek a városnak van. Itt az átlagos négyzetméterár 12'250.- frank. Ez 750.- frankos emelkedést mutat az előző évhez képest. A képzeletbeli második helyet Graubünden kanton nyerte. Ezen belül St. Moritz, Pontresina és Silvaplana viszi a pálmát, a 11'500.- frankos négyzetmétetárral.
Következő a sorban a Genfi tó környéke, Lausanne, Vevey. Itt a 10'000.- ezer frankos négyzetméterár 12'250.- frankra nőtt egy év alatt.

A legdrágább ingatlanok Schwyz kantonban találhatók. Itt egy átlagos méretű 5-6,5 szobás ház mintegy 2,5 millió frankba kerül. A zürichi Aranyparton egy ingatlan 2,3 millió, Zug kantonban egy hasonló 2 millió frankot kóstál.

A Credit Swiss felmérése szerint az emelkedés ellenére nőtt az üres lakások száma az elmúlt évi számokhoz képest. Míg az elmúlt év azonos időszakában 0,1 % volt a lakatlan ingatlanok száma, addig jelenleg 1,4 %.
Bár nagy az építési tevékenység és rendkívül kedvezőek a lakáshitelek, az ingatlanokat mégis inkább kiadási céllal építik. Ennek okán várható, hogy a jövőben csökkennek a bérleti díjak (erre én nem vennék erős mérget).
:)
A portál szokásához híven feltette a kérdést az olvasóknak.
Álmodik-e saját otthonról?
- Igen, spórolok és és meg tudom engedni magamnak, hogy saját ingatlanom legyen egyszer. -23 %
- Álmodom róla, de nem engedhetem meg magamnak. -13 %
- Nem, már ingatlantulajdonos vagyok. -56 %
- Nem, soha nem akarok saját ingatlan. A bérlés sokkal rugalmasabb. 8 %
A felmérésben kb. 2500 fő vett részt.

A magam részéről nagyon kíváncsi lennék arra, hogy a "saját" tulajdonnal rendelkezők közül, tulajdonképpen mekkora hányadnak valóban sajátja az ingatlan.
A jelenlegi svájci adózás szempontjából ugyanis az jár a legjobban, akinek folyamatosan terhelve van tulajdona. Kvázi a saját, az nem saját.
:D

Kotorásszunk a választott képviselők zsebében!

Tudom, hogy nem illik kutakodni mások tárcájában (pláne itt Svájcban), de azért az embereket itt is érdekli, hogy mennyit keresnek a választott képviselők, kormánytagok. A genfi egyetem munkatársai készítettek egy összegzést a témában, amit közkinccsé is tettek.

A képviselőház tagjainak fizetése a parlamentben végzett munkáért nettó 79 Frank, ami a városi tanácsi tagok esetében 76 Frank. A Genfi Egyetem kutatói ezeket az átlagértékeket állapították meg.

A felkérés a szövetségi alkotmánybizottság közigazgatási delegációjától érkezett. Azt szerették volna megtudni, hogy a parlament eszközeivel hatékonyan gazdálkodnak-e. Ezért megvizsgálták a parlamenti munka jövedelmét és terjedelmét, valamint a parlamenti mandátummal összefüggő politikai tevékenységre jutó kiadásokat.

Fizetés nélküli mellékállások

Az eredményeket minap mutatták be Bernben. A kimutatás szerint egy képviselő ugyanannyit keres, mint egy informatikai kisvállalat ügyvezetője, tehát kb. havi 14 440 Frank bruttó összeget. A közizgatásban ez egy középvezető bérének felel meg. Az összehasonlítás viszont csak elméleti, mivel az ülések és az ülések előkészítése csupán a munka kb. 50 százaléka.

Másképpen néz ki az eredmény, ha a mandátummal közvetlenül összefüggő összes tevékenységet figyelembe vesszük. Ez a képviselői munka kb. 87 százaléka, a városi tanács tagjai esetében pedig 71 százalék. Az ezen felüli munka párülésekből, médiamunkából, reprezentációs feladatokból vagy kampánymunkákból adódik. A közigazgatási tanácsi mandátumok és egyesületi feladatok ebbe nem számítanak bele.

A tanulmány készítői minden esetben megállapítottak egy átlag/medián értéket. Az eredmények viszont a nagy jövedelem különbségre is rávilágítanak. Nem lehetséges egyetlen óradíjat meghatározni, amely általános érvényű lenne a parlamenti tevékenységekre.

Költséges munkatársak

A döntő szempont elsősorban az, hogy egy képviselő foglalkoztat-e munkatársakat vagy nem. A parlamenti tagok a személyzeti és tárgyi eszköz kiadásokra évi 33 000 frankos átalány összeget kapnak. Aki a pénz megtartja, természetesen többet keres. A képviselőházban az éves jövedelem különbség átlagosan 28 000 Frank, a városi tanácsban akár 23 000 Frank is lehet.

A szerzők ugyanakkor azt is megállapították, hogy az egy munkatársat foglalkoztató tagok nem dolgoznak kevesebbet, mint azok, akik önállóan végzik munkájukat. Ez abból következik, hogy az előbbiek ahelyett, hogy tehermentesítenék magukat, további parlamenti munkáknak szentelik az idejüket.

Összesen több mint 37 millió évente

A parlamenti képviselők éves jövedelme különböző tételekből áll össze. A juttatásuk magában foglalja többek között az évi 26 000 frankos fizetést valamint a 440 frankos napidíjat. Ehhez jönnek még a nyugdíjpénztári hozzájárulások és a családi juttatás kiegészítések. 

Az átalány összegű díjakhoz tartozik a személyzeti és tárgyi eszköz kiadások térítése 33 000 Frank összegben, az étkezési hozzájárulás napi 115 Frank összegben, a szállásjuttatás napi 180 Frank összegben és egy első osztályra szóló vasúti bérlet. Ezek a juttatások adómentesek. Bizonylat ellenében a külföldi utazások költségeit, a parkolási díjakat vagy akár az IT-eszközök költségeit is el lehet számolni. A legutóbbi törvénykezési időszakban az állam összesen évi 37,4 millió frankot költött ilyen célra.

Konklúzió: itt sem halnak éhen a politikában tevékenykedők.

:)

foto: news.ch